Itt a tavasz |
TSA |
2017.02.28. 05:19 |
Nálunk bent is tavasz van. A konyhaszekrény tetején illatoznak ezek a csodaszép virágok. Sajnos a kertben még nem tartunk ott, hogy sorban virágot bontsanak a tavasz hírnökei, de rajta vagyok az ügyön. Remélem nyárra a ház környéke gazdag lesz színekben és illatokban. :-) |
|
Névnap |
TSA |
2017.02.26. 06:27 |
Isten éltesse az Edinákat!
|
|
Akinek ilyen nagy segítsége van |
TSA |
2017.02.24. 04:41 |
Amikor Sebi megszületett, kicsit féltünk a szülői szereptől. Minden első gyermekes anyuka retteg, hogy vajon mindent jól csinál-e. Millió könyvet, cikket, blogbejegyzést végigolvastam, hogy ki mit és hogyan csinál, hogy nehogy hibázzak. Aztán megszületett Lius, és csak arra játszottunk, hogy túléljük. Ők is és én is. Sebi nappal volt fent, Lia éjjel. Futószalagon etettem és pelenkát cseréltem, fürdettem és öltöztettem. Ha sétálni mentünk, egyiket a karomba kaptam, hiszen még Sebi sem tudott járni, másikat a babahordóba tettem, táska a vállamon és irány le a másodikról. Visszagondolva, csoda, hogy túléltük, de akkor valahogy csináltam, mert csinálni kellett. Ez volt a természetes. Most, hogy Bálint megszületett, már más a helyzet. Rutinból tudom, hogy mikor mit és hogyan csináljak, de már közel sem olyan görcsösen, vagy félve, mint anno. Amikor a nagyok oviban vannak, van idő peluscsere közben játszani, etetés után tovább a karjaimban tartani, és hosszasan állni az ágy szélénél, amikor elalszik. Hálás vagyok, amiért a testvérféltékenység nálunk ismeretlen fogalom. A nagyok imádják a kistesót, néha túlságosan is. Már nem az az esti protokoll, hogy "Anya, adok neked puszit.", hanem "Anya, elköszönök Bálinttól." Csoda, hogy jó érzés anyának lenni? Főleg ilyen segítség mellett. |
|
Hajnalban |
TSA |
2017.02.23. 12:43 |
Nem panaszkodhatok, éjjel Bálint rekordott döntött, 5 órát aludt egyhuzamban. Viszont így, hogy Attila beteg, az éjjel nagy részét ébren töltöttem... Mire újra elaludhattam volna, kelt a legkisebb, utána pedig már igazán felesleges lett volna viaszafeküdni. Azóta meg sem állok: oviba vittem a nagyokat, bevásároltam, befűtöttem, állatokat etettem, felmosok, mosok és teregetek. Szóval, egész nap semmit nem csinálok. Semmit, ami ne lenne alap egy anya számára. Mert ugye, ha elvégzem, az teljesen természetes, senkinek nem tűnik fel, hogy rend vagy meleg van. A tiszta ruhák is csak úgy teremnek a szekrényben. Viszont, ha ma lazítottam volna... Biztos megjegyezték volna. :-) Ilyen ez. Viszont a nap legjobb pillanata mégis az volt, amikor hajnalban Bálint a karomban aludt el. Na, ezért viszont érdemes anyának lenni. ;-) |
|
Most már kellene egy kis szürke hétköznap |
TSA |
2017.02.22. 01:52 |
Hajnali két óra és a konyhában ülök Bálinttal. Lassan talán már alszik, így én is bebújhatok az ágyba. Sok alvásra ugyan nem lesz időm, de egy pár óra csak jut. Durva heteken vagyunk túl, és azt hiszem, még nincs vége. Sebi két hetet volt itthon betegállományban, mert az eső és a pára miatt elkezdett fulladni. Már javult az állapota, mikor Lius is lebetegedett, szerencsére csak egy kis megfázás volt. Folyamatosan papírzsepiket szedegettem a lakás különböző pontjairól és naponta 300 alkalommal mondtam el legalább, hogy "Fújd ki az orrod!". Kezdtem magam sárkánynak érezni, akinek a szókincse eléggé elcsökevényesedett. Végre elérkezett a pillanat, hétfőn gyógyultan mentek oviba. Erre tegnap Attila betegedett le, de hogy legyen egy kis izgalom, "bevontuk" az ügyeletet is. Most a három gyerek mellett van itthon egy negyedik ... (Éljen a nagy család...) Még aludni nem tudtam, viszont reggeltől megállás nélkül megyek, főzök, mosok, teregetek és vasalok, természetesen ezek közötti "szünetekben" Bálintot látom el, aki két napja teljesen kifordult önmagából. Az alvásszükséglete 20 percekre csökkent, viszont a sírás... Na, az jelentősen megnövekedett. Biztos ennek az esős időnek a hatása, viszont én annyira nem örülök az új Bálintnak. Tehetetlennek érzem magam. Ja, és hogy nekem is legyen valami csodálatos immár a harmadik húzós hetemben: tegnap tiramisut készítettem, amit ma megkóstolok. Legalábbis ez a tervem. Aztán, hogy belefér-e a napomba (ovifuvar, betegápolás, pelenkázás, etetés és altatás, egy kis házimunka, befűtés és állatetetés, ügyintézés...stb), az majd kiderül. :-) Tudjátok, fő az optimizmus. |
|
Névnap |
TSA |
2017.02.14. 07:46 |
Istwn éltesse kicsi fiunkat névnapja alkalmából, és természetesen minden Bálintot és Valentint. |
|
Ovis farsang |
TSA |
2017.02.13. 06:04 |
Tegnap volt az ovis farsang az uszodás iskola tornatermében. Tavaly nem voltunk, idén viszont egyértelmű volt, hogy két ovis gyerekkel ott a helyünk. Nem volt kérdés, hogy szeretnének-e a gyerekek beöltözni. Konkrét ötlettekkel álltak elő, hogy melyik milyen jelmezt ölt. Bálint magát adta, végigaludta az egész műsort. Sem a hangos zene, sem a gyerekzsivaly nem zavarta. Az esti rutin viszont kicsit kapkodósra sikerült, de szerintem megérte. A nagyok úgy elfáradtak, hogy egyik sem kelt fel éjjel. :-) |
|
Megtört a jég :-) |
TSA |
2017.02.13. 05:55 |
A múltkori cikkemhez nagyon sok anyuka hozzászólt, hogy ők is hasonló cipőben járnak, mint én. Éjszakáznak, kialvatlanok és fáradtak. Kaptam bíztató szavakat, hogy ne adjam fel. Nekem pedig nem szokásom feladni. Három nap éjszakázás után (átlagban napi 1,5 órás alvással), ma végre elérkezett az optimizmusok gyümölcse: aludtam három órát. Talán három és felet is. Na, azért nem egyszerre, nehogy egyből túlaludjam magam, vagy elfeküdjem valamelyik testrészemet. De a sok kicsi sokra megy. :-D |
|
Eseménydús éjszaka... |
TSA |
2017.02.11. 05:21 |
Ilyen egy cudar éjszakát.. Alvásban még a tegnapi két órát is sikerült alulmúlni. Gondolom a telihold kavart be, vagy jön valami front, de felváltva keltem valamelyikhez. Bálint nagyon nyugtalan volt, sokszor felébredt, nyögdécselt, forgolódott, dobálta magát. Nagyon nehezen lehetett megnyugtatni. A nagyoknál nem volt ilyen gond, inkább a "szomjas vagyok", "pisilnem kell", "anya takarj be", "eltűnt az alvós állatom" ... stb. problémák miatt ébresztettek. Szóval, lenyomtam egy komplett éjjeles műszakot, mint Attila, csak neki fizetik, nekem meg nem igazán. Ő délelőtt lefekszik aludni, én pedig a 23 részletben aludt 1 órám után főzök, mosok, teregetek (ugye szennyes mindig van...), és elszórakoztatom a három gyerkőcöt. Kérdés, hogy fogok ehhez talpon maradni? Azt hiszem, a kávé még szükségesebb, mint eddig bármikor. |
|
Kajakóma |
TSA |
2017.02.10. 19:56 |
Amikor egy anya minden szakkönyvnél jobban tudja, hogy a gyerkőcnek mire van szüksége. Ha így kidől étkezés után, nagy gond nem lehet. :-) (Nem beszélve arról, hogy anya karjaiban a legjobb aludni. ) |
|
1 hónapos státusz |
TSA |
2017.02.07. 21:17 |
Bálint tegnap betöltötte az egy hónapot, ezért ma jelenésünk volt a védőnőnél az egy hónapos státuszon. Természetesen volt mérés is, a mi kis babócánk 54 cm és 4,58 kg. Mindent tud, amit ilyen korban tudni kell, sőt, egy kicsit még többet is. Hason fekve nem csak elfordítja a fejét, hanem tartja és nézelődik. Sőt, a babahordozóban ülve már előszeretettel fogja meg az ott lógó nyuszi lábát. Még "beszélni" is szokott hozzá. :-) |
|
Hangyák |
TSA |
2017.02.05. 05:57 |
Én nem értem. Soha nem volt gondom a hangyákkal, de kb. 3 hete megjelentek nálunk a konyhában és egyszerűen lehetetlen kiírtani. Teljesen normál méretűek, nem csípnek, de mindenütt ott vannak. Lesöpörtem őket, áttakarítottam domestos-szal amerre járnak, és másnapra még több lett. Lehet, hogy a domestos nem az "ellenségük", hanem a barátjuk? Néha eltűnnek, aztán újra előkerülnek. Nem egy helyen vannak, hanem szerte a konyhában. Hol az asztalon, hogy a tűzhelyen, hogy csak egy-kettő a padlón. Már annyira bosszant, hogy ha nem tudom őket végleg eltüntetni, hívok valami szakembert. Egyelőre most a netet böngésztem, hogy ott milyen házi praktikákat ajánlanak. Állítólag a hangyák érzékenyek a szagokra, nem bírják a citromot és az ecetet sem. Ezért megpróbálok ecetes vízzel felmosni, hátha bejön. Végső elkeseredésemben már csak azt remélem, hogy azért jöttek elő, mert jön a tavasz. Ebben az esetben nem lennék olyan mérges, de azért bosszantóak és már nagyon unom őket. |
|
Védőnői látogatás |
TSA |
2017.02.01. 04:49 |
Tegnap meglátogatott minket a védőnő. Szerencséje volt, Bálint pont nem aludt. Így gyorsan meg is mutatta, milyen kis ügyes. Hason fekve emeli a fejét, próbál nézelődni. Háton fekve pedig szívesen elfordulna, csak még a technikára nem jött rá. De próbálkozásból jeles. Ha már van itthon mérleg, megnéztük, hogy állunk a testsúly kérdéssel: Majdnem 4,5 kg. A ruhákat továbbra is válogatom ki, lassan már lecserélhetem a következő garnitúrára. :-D De nem csak ő fejlődik ilyen tempóban. Lia súlyra és magasságra is lehagyta Sebit, minden ruháját kinőtte, ami csak volt. Sebi is nyúlt, csak nem olyan gyorsan. Ráadásul ő a magasságához képest vékony, szóval azok a nadrágok, amik derékban jók, rövidek, amik hosszban jók, leesnek róla. Úgyhogy a tavaszt komplett ruhatárcserével kezdjük mindhárom gyerkőcnél. |
|
|