Elérkezett a mi időnk... :-(	TSA	2018.02.26. 05:21
Nem tudom hogyan lehettem annyire optimista, hogy lelkileg nem készültem fel arra, hogy minket is előbb-utóbb elkap valami mostanában ezreket a lábukról ledöntő betegség. Bálint egy hónapja hol jár, de inkább nem jár bölcsődébe. Ma reggelre pedig Sebi lázasodott be, úgyhogy a harmadik "Anya, gyere át egy kicsit, légyszíves!" után már sejtettem, hogy ez nem egy szimpla éjszaka. Szóval, mint minden évben, most is megérkezett a szülinapjára a szokásos két hetes betegség, ami jó esetben gyógyszerek tömkelegéről és orvoshoz járásról szól, rosszabb esetben pedig rettegés a kórháztól. Ennyit arról, hogy kinőtte az asztmát. Ilyenkor azért csak benne van egy szülőben a félsz, nehogy most jöjjön elő ismét, még akkor is, ha egy ideje tünetmentes. Még Liu bírja- hiába, a csajok erősek- de két beteg testvér mellett, ki tudja meddig. Fő az optimizmus továbbra is. Amíg anya nem dől ki, minden rendben lesz. 😁 (Remélem...) Kép: https://www.google.hu/search?q=beteg+gyerekek+rajz&client=ms-android-huawei&prmd=ivn&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi7gfKl3cLZAhUBzKQKHRVGD2gQ_AUIESgB&biw=432&bih=652#imgrc=B54MrdSn8KAuNM:
Mit szólsz hozzá?

Csodaszép reggel	TSA	2018.02.21. 05:13
Egy alkalommal valahol azt olvastam, hogy ha mindenben keressük a vicceset, meg is fogjuk találni. Én ezt egy kicsit kifordítottam, mindenben a jót keresem és igyekszem meg is találni. A mai nap például csakis jó lehet. A kávézás visszatért a régi kerékvágásba. 3 perc alatt elkészült, és az a negyed óra, amíg megittam, mind az enyém volt. ☺️ Mára nem is kívánhatok többet. Akármi is vár rám a munkahelyemen, ez a nap már nem lehet rossz.
Mit szólsz hozzá?

Vissza a múltba...	TSA	2018.02.20. 04:44
Tegnap 13 évnyi pályafutás után a mikrohullámú sütőnk végleg felmondta a szolgálatot. Egy ideje már nem volt benne világítás, és hónapok óta hol nem melegített, hol pedig nagyon. Tegnap, amikor használat közben furcsa sistergő hangot adott ki, végleg lekapcsoltuk. Ma tervben van egy új vásárlása, de mikor ezt eldöntöttük, még nem gondoltam, hogy ez sürgősebb, mint valaha. Az ember tényleg bele sem gondol, hogy mi van a tulajdonában, amíg el nem veszíti. És ez csak egy mikro!!! Az első gond a délutáni kávénál merült fel, amikor is langyos tejet szerettem volna. Semmi vész, elő a tejforralót, feldobjuk a tűzhelyre, tej kipipálva. Aztán jött a következő sokk, Bálintnak az esti teje. Ez normál körülmények között 3-as fokozaton pontosan egy percet venne igénybe. Ehelyett: lábas elő, tej kimér, megmelegít, naná, hogy forró, gyorsan be a csap alá, mert a gyerek meg mondja a magáét. Ebben a pillanatban dőlt el, hogy ma mindenképp venni kell egyet. De a sokk reggel ért. Kibotorkálok a konyhába egy napindító finom kávéért, és mellbevág a felismerés, hogy a 3 perces kávém most tovább fog tartani. Lábas elővesz, tej beletölt, alágyújt, kávé lemezbögrébe áttölt (milyen jó, hogy a házzal retró lemezbögrét is vásásoltunk, és a jó humoromnak köszönhetően nem a kukában landolt, na meg persze annak, hogy 3 gyerek mellett jól jön, mert ez nem törik, mint a porcelán), tűzhelyre melegedni feltesz. Tanulság: a lemezbögre hamarabb melegszik a kávénál, ezért kézzel soha ne fogjuk meg! Főleg akkor ne, amikor úgy gondoljuk: " Á, még tuti nem meleg, hiszen fél perce raktam fel!" Jelentem, a kávé elkészült, meg is ittam egy pöttöm lurkó társaságában, aki mostanában hajnalban kukorékol. És, hogy ebben mi a pozitívum? Egyrészt így utólag átolvasva és visszagondolva, kabaréba illő az egész helyzet, másrész nagyon nagy becsben lesz tartva az új mikro,az biztos. A tanulság pedig az, hogy bár Adrienn roppant kreatív, minden adódó helyzetet megold, soha nem esik kétségbe, de tény, hogy rettenetesen el vagyunk kényelmesedve, és bármely olyan eszköz elvesztése, amelyhez hozzászoktunk, jelentősen megnehezítené a mindennapjainkat.
Mit szólsz hozzá?

Éjszaka	TSA	2018.02.07. 04:57
Nem tudom, hogy kinél hogyan telt az éjszaka, de nekem elég mozgalmasra sikerült. Ez már csak azért vicces, mert kb 11-ig dolgoztam, azt terveztem, hogy 4-kor kelek. Ebben az öt órában voltam fent háromszor a Bálintnál, kétszer Liusnál, plusz kijöttem vele pisilni, meg egyszer Sebivel beszélgettem, mert rosszat álmodott, aztán arra jutottunk, hogy ő is kimegy pisilni. Bár ezt a részét nem értem: Mindegy, hogy úgy fektetem le a gyerekeket, hogy voltunk előtte wc-n vagy nem. Az éjszakai pisilés cskis akkor következik be, amikor én alig alszok és természetesen hulla fáradt vagyok. De eljön az idő, amikor ezen is egy jót nevetünk majd. ☺️ Én meg reménykedem egy mai pihentető éjszakában, mert ugye a remény hal meg utoljára. 😁
Mit szólsz hozzá?